Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Peking

Előzmények, annak aki nem tudná: a kiutazásom Ádám egy éves ösztöndíjának végére volt időzítve, ő Pekingben töltötte ezt az időszakot nyelvtanulással, a kínai állam támogatásával. Mivel a főváráson kivül ő is kevés helyen járt, így jött az ötlet hogy végigtúrázzuk az országot egy hónap alatt (ennyi időre szól egy turistavízum) le Hong Kongig. Előtte igyekeztünk tervet csinálni, amihez többé - kevésbé sikerült is tartanunk magunkat, habár mindenhol kihagytunk egy - két dolgot, mindenhol lehetett volna még további napokat tölteni, de ezt valószínűleg egyébként sem lehet kivédeni. Az út június 25-től július 23-ig tartott, a következő városok érintésével: Peking, Xian, Chengdu, Csunking, Guilin, Yangshou, Kanton, Makaó, Hong Kong. Az utat zömében vonattal terveztük, ez rajtunk kivül álló okok miatt mégsem így valósult meg.

Párizsi átszállással mentem, kiutazásom után Ádám a pekingi reptéren várt. Innen közvetlen metróval lehet bemenni a városba, a szállodám a Tiennanmentértől kb. 500 méterre volt, vállalható fürdőszobával. Öt éjszakát voltam itt.


Körbefordulva a téren. Szemben oszlop, két oldalán hatalmas LED falak, rengeteg csivitelő kínai turista
Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Ilyen a pekingi szmog

Másap elmentünk a Tiltott városba. Felmásztunk a vele szemben lévő dombra is.

 

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Megnéztem a külföldi hallgatók egyetemét. Első képen a kollégium a folyosóra rakott cipőkkel, a másodikon a sportpályák, a harmadikon az uszoda, középen az elválasztósávval, mivel a mélyvízbe csak uszni tudók mehetnek (Kínában ez nem általános tudás).

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Elmentünk egy híres bevásárlóutcába, ahol egy villamos jár fel-alá. A főutcával párhuzamos kis utcákba mindenféle árusok kitelepülnek.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Megnéztük a Beihai parkot.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Elmentünk a nyári palotába. Ez a város szélén van, hatalmas park, magas dombbal, rajta kilátó, túloldalán két négyzetkilométeres mesterséges tó, hajójáratokkal, híddal, szigettel. (A tó kiásásával épült meg a domb.) A videó elején egy régi utca, majd a kilátás a magaslatról. (A lenti tó sajnos az élességállítás miatt ezen nem látszik.) Mint több templomban, itt is sok helyen emlékeztetik a kínai turistákat az angolok és franciák gonoszságára: 1860-ban a szövetséges csapatok megszállása idején lerombolták, kifosztották, de a kert csak részben sérült meg, 1886-ban újjáépítették. A megépítésére hatalmas összegeket fordítottak.

Lefelé gyalogolva mindenféle boltokba ütköztünk, az egyikben viszont egy mester alkotott. Az elején elrontja az írást, egy pötty kerül rá, amiért a megrendelő újat kér. (Ezek a festmények általában közmondások, pl. lassan járj tovább érsz.) Mint megtudtuk, a pár perces munka ára átszámolva kb. 160e forint volt.

Leértünk a tóhoz, ahol egy több száz méteres folyosósor volt. Volt egy márványból készült hajó is, a pazarlás jelképe, mely sajnos le volt takarva rekonstrukció miatt. Mindenhol tömeg, turistacsoportok.

A tóparton egy hid előtt sárkányt eregető öregek.

Persze nem csak videókat, hanem fényképeket is csináltunk.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Ezután este még elmentünk az olimpiai parkba. A szürkület miatt nem látszik valami jól a hatalmas tér, csupán emlékeztetőnek rakom be hogy a madárfészket is láttuk.

Másnap reggel elmentünk a Nagy Falra. Menetrendszerinti busszal mentünk, olcsóér, ami nem egyszerű. Már indulás előtt nagyon tartottunk az átvágástól, hogy rossz buszra szállunk és kénytelenek leszünk részt venni általunk nem akart kötelező fizetős programokban. Ez majdnem össze is jött: a megállóban egy hivatalos ruhának kinéző öltözetü emberke egy másik buszról állította, hogy az a jó, angol nyelvű idegenvezetéssel, a terve ott bukott meg, hogy tudtuk hogy 6 jüannak kell lennie a díjnak, nem hatvannak. Ennek ellenére nagyon hihetően hazudott, csak a tőle két méterre lévő kioszkban lévő néni igazított el minket helyesen. Három megálló volt, az elsőnél le is szállt szinte mindenki (valami kommersz szökőkútnál), itt attól tartottunk hogy mindenkit leterelnek, minket is. Mindössze kb. öten maradtunk fenn, és szerencsére már a végállomásig mentünk.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Az időjárás nem volt kegyes hozzánk: a Fal elég magasan van, és belementünk egy felhőbe. Az eső nem esett, csupán a látótávolság redukálódott szinte a nullára, ami sokat levont az élvezetből. A bejárat előtt rengeteg turistabusz, zsibvásár, és még sok gyaloglás felfelé. A falon még több; mint a videóban látható, eszméletlen meredek szakasznál voltunk, ami verőfényes napsütésben biztos szép, ahogy fel-le kanyarog a Fal, de 30 méteres látótávolságnál ebből nem sokat tapasztaltunk.

Újabb park, benne vízzel irogató öreg. A poén ebben a művészetben, hogy gyorsan felszárad és sokszor maguk a kínaiak sem tudják elolvasni. (Ez az alkotás több betűből állt össze.)

Tovább sétáltunk a parki sétányon; sétálgató párocskák, éttermek, kezdődő éjszakai zenélés. A végén leültünk mi is enni az egyik helyen, ami majdnem tele volt. (Az étel a külön aloldalon látható.)

Esti gyaloglás Endrével, a magyar lektorral az egyetem mellett, az út mentén mindenhol árusok

 


Vásárlás a Carrefourban



Zárás a külföldi hallgatóknak az egyetemen, az oklevelek átadása előtt volt egy kis műsor

Az oklevélátadás után elmentünk egy koreai grillétterembe. Itt az asztal közepén két kerek melegítőlap van, ezen lehet sütni a dolgokat, körben pedig a zöldségek. Azért ferde, hogy a zsír lecsorogjon róla. A videót azért készítettem, mert kiválóan mutatja mennyire hiányzik náluk a kés: mivel csak a szakácsnak van, és evőpálcikával nem lehet húst vágni, ezért a pincér egy ollóval vagdossa fel a szalonnát és a húsokat.

A kínaiak nem kocsmákban, hanem éttermekben töltik az estét, ott is isznak. Mivel nincsenek éjszakai helyek, egy karaoke bárba mentünk. Ez egy négyemeletes épület, rengeteg kicsi szobával, labirintusszerűen felépítve. A videóban Ádám két koreai osztálytársa énekel, a hangul betüket csak ők tudják elolvasni. (Rengeteg angol és kínai szám közül lehetett válogatni.) Hozzácsatoltam egy sétát is, hogy érzékelhető legyen milyen belülről az épület.

Tovább Xianra